„Az ingatlan eladási ára fordítottan arányos a fajlagos hőveszteségi értékkel, amit a piac az alacsonyabb négyzetméter árral igazol vissza, és ez fordítva is igaz: minél energiahatékonyabb egy ingatlan, annál magasabb az ára” – ismertette az V. Energetikai Iránytű egyik fontos megállapítását Tóth Csaba. Az OCS üzletágigazgatója elmondta, az épületek energetikai jellemzőit összegző tanúsítás a környezetvédelmi cél mellett az ingatlantulajdonosok, a vevők, valamint a bérlők tájékoztatását is szolgálja. A besorolást az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa, melegvízhasználata és a felhasznált energiahordozók összegzése révén kapott érték határozza meg. Az Otthon Centrum (OC) hálózatában 2024 második félévében értékesített ingatlanok energiahatékonyságát összegző tanulmány megerősítette a korábbi felmérések eredményeit: a hazai ingatlanállomány fűtési-, és használati melegvíz energiafelhasználása továbbra is 50 százalékot meghaladó mértékben vezetékes földgáz alapon nyugszik. „Ez kis mértékben ugyan, de évről évre tendenciózusan csökken” – jegyezte meg a szakember, aki elmondta: noha valamelyest növekedett az elektromos áram-, illetve megújuló energiaforrásokat felhasználó lakóingatlanok aránya, a megújulás mértéke mégsem akkora, amellyel elérhető lenne az Európai Unió által 2030-ra, illetve 2035-re elérni kívánt célérték. Ugyanakkor az is mutatja a változást, hogy az OC öt évvel ezelőtti, első Energetikai Iránytűjében kimutatott értékhez képest kis mértékben ugyan, de folyamatosan növekszik a villamos energiát felhasználó hőtermelők részaránya.

Tóth Csaba leszögezte, minél több, környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke. A hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy ingatlan, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

A tavalyi év második félévében az OC közreműködésével értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségi átlaga kis mértékben ugyan, de változott: a családi házak fajlagos hőveszteségi tényezője a 2023-ban mért, 1,12-es átlagértékhez képest a 2024 I. félévében már 0,95 W/m 3 K volt, a második félévben pedig kereken 1 W/m3 K középérték volt irányadó. A társasházi lakások az előző félévekhez hasonlóan 0,44 W/m3K értékkel átlagoltak. A területi különbségek is élesen kirajzolódtak: az országos átlagnál kedvezőbb értékek Közép-Magyarországon, illetve a Közép- és Nyugat-Dunántúlon voltak. Ehhez az is hozzájárult, hogy ezekben a régiókban épült a legtöbb új lakás. A legkedvezőtlenebb értékeket Észak-Magyarország és Dél-Alföld régiókban mérte az OC.

„Félévről félévre folyamatosan csökken a vizsgált ingatlanok fajlagos hőveszteség tényezőjének és az összesített energetikai jellemzőjének átlagos értéke, amely a lakásállomány lassú megújulását mutatja” – összegzett Tóth Csaba, aki azt is elmondta, hogy az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat. A korszerűbb épületek átlagos négyzetméterára magasabb a rosszabb fajlagos hőveszteségűeknél, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki a szakember. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy az elhelyezkedés, az ingatlan állapota és típusa, valamint az építéstechnológia, továbbá a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.